Célunk

Az élet egyik örömteli pillanata, amikor gyermekünk kimondja első szavait. A nyelvelsajátítás folyamata azonban összetett és változékony. A család gyakran csak későn ismeri fel vagy néz szembe a ténnyel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett vagy zavart. Bár a megkésett beszédfejlődés nem feltétlenül jár súlyos következményekkel („Én sem beszéltem három éves koromig” – mondja sokszor egy barát vagy rokon), de a kornak megfelelő beszédképesség elősegíti a gondolkodási és társas készségek fejlődését. Bizonyos esetekben pedig, a megkésett beszédfejlődés súlyos, a gyermek életminőségét nagyban befolyásoló fejlődési problémát jelezhet. Emiatt fontos lenne egy olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztése, ami már a csecsemőkorban előrejelzi a nyelvi fejlődés tempóját és minőségét. Egy ilyen eljárás segíthet mind a szülők által is alkalmazható korai fejlesztő módszerek kidolgozásában, mind pedig egyes fejlődési problémák minél korábbi felismerésében.

Tervezett kutatásunk születéstől 18 hónapos korig követi a gyermekeket. A kutatás menetéről itt olvashat. Orvosi és megfigyeléssel nyert adatokat fogunk összefüggésbe hozni egyszerű, egy semmilyen kockázattal nem járó rutin agyi mérés eredményeivel annak érdekében, hogy felderítsük a nyelvelsajátítás tempójának és minőségének korai előrejelzőit. A beszédfejlődésre biztosan nagy hatással van a szülők beszédstílusa is, mint például a dajkanyelv használata, hogyan „beszélget” az anyuka a babával, hogyan mond neki el egy egyszerű mesét. Éppen ezért ilyen helyzeteket is igyekszünk majd megfigyelni. A vizsgálati helyzetek részletes leírását itt találja. A kutatás eredményei alapján javaslatokat dolgozunk ki a nyelvi fejlődés korai vizsgálatára és az optimális fejlődés elősegítésére. 

A kutatást az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Hang- és Beszédészlelési és Kutatócsoportja, az MTA Nyelvtudományi Intézet Elméleti Nyelvészeti Osztálya, valamint a Honvédkórház Szülészet-nőgyógyászati Osztály és PIC munkatársai együttműködésében folytatjuk. E széleskörű együttműködés a kérdés sokoldalú alapos megközelítését szolgálja.

Köszönjük az érdeklődést. Kutatásunk eredményeit a nagyközönség számára folyamatosan be fogjuk mutatni ezen az oldalon. További felvilágosítást munkatársainktól kaphat a kapcsolat menüpontban megadott elérhetőségek segítségével.

Budapest, 2016. augusztus 5.

A kutatás vezetői:

Dr. Winkler István         MTA TTK Hang- és Beszédészlelési  Kutatócsoport

Dr. Mády Katalin           MTA NYTI Elméleti Nyelvészeti Osztály                         

Dr. Török Miklós            Honvédkórház Szülészet- nőgyógyászati Osztály és PIC